Az angol szerzőpáros öt nagy fejezetre bontva beszél először az Ószövetség, majd az Újszövetség szövegének keletkezéséről. Ennek során megismertetnek a szájhagyomány jelentőségével és hagyományformáló erejével, majd az írás módjaival és azt megőrző anyagokkal. Megtudhatjuk, hogy kik, hogyan és nagyjából mikor végezték el a Szentírás szövegének és könyveinek megfogalmazását és véglegesítését.

A kész Szentírás használatának és teológiai alkalmazásának középkori és reformáció korabeli változásairól tudósít a harmadik és negyedik fejezet. Fontos, hogy nemcsak az istentiszteleten, hanem színdarabokban, művészi alkotásokban és az oktatásban is megjelenik a Biblia. A reformáció mind tartalmában, mind használatában változást hozott: egyrészt az Ószövetség tekintetében visszatért a héber szöveghez, másrészt a nemzeti fordítások elkészítésével és a könyvnyomtatás révén megnövekedő példányszámmal az emberek számára elérhetőbbé vált a Biblia.

Az utolsó fejezet a Biblia fordításának és elterjedésének történetével foglalkozik a modern világban. Itt megismerhetjük a tudományok fejlődésének a Biblia fordítására és értelmezésére gyakorolt hatásait, a bibliafordítás módszertanát.

A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös gondozásában megjelent könyv sajátossága, hogy annak ellenére, hogy fordítás, mégis magyar vonatkozású fejezetek is kapcsolódnak a témájához. A magyar bibliafordítások előfutárairól, az első teljes, illetve az újabb magyar fordításokról szóló írások Pecsuk Ottó tollából hozzák még közelebb ezt a könyvet a hazai olvasóközönséghez.

A kötetet a gazdag képanyag, kiemelt bibliai igeszakaszok és az egyes fejezetekhez kapcsolódó idézetek teszik jól olvashatóvá és hitmélyítő élménnyé, egyben a megértést gazdagító olvasmánnyá.

Zsengellér József