Kevesebb
A hercegszöllősi zsinaton, 1576. augusztus 16–17. napjain összegyűlt negyven egyházatya tárgyalásának eredménye a helvét irányú Hercegszöllősi Kánonok kiadása lett, amely medret szabott az egyházi életnek, artikulusokat tartalmazott az egyházi hivatalok felállításáról, a morálról, az iskolákról és a tanítómesterekről, azok magatartásáról, valamint rendelkezett a liturgiáról és a házassági jogról. A zsinati végzések olyan szabályokat fogadtak el és fektettek le, amelyek a szervezeti egységet kívánták megszilárdítani.Az életet és hitéletet szabályozó Kánonok szellemiségéből és rendjéből alakult ki a Dunamelléki Református Egyházkerület.
A kötetben Lábadi Károly néprajzkutató nyújt betekintést a település, illetve a Kánonok történetébe.
Nagytiszteletű Esperes Úr! Igen Tisztelt Dr. Lábadi Károly! Tisztelt Jelenlévők!
A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Kálvin Kiadó 2007 óta minden évben az „Év könyve” díjjal jutalmaz egy olyan, a Kálvin Kiadó által megjelentetett kiadványt, amely kiemelkedő módon segíti a magyar református teológiai és kegyességi irodalmat. Köszönjük, hogy dr. Galsi Árpád igazgató úrral, a Kálvin Kiadó vezetőjével közösen adhatjuk át ebben a zsúfolásig megtelt templomban dr. Lábadi Károly néprajkutatónak ezt a díjat „Hercegszöllős és zsinata” című, szép kiállítású könyvéért. Isten malmai – mint tudjuk – lassan őrölnek. Még 2022-ben megjelent ez a könyv, 2023-ban kapta a kitűntető díjat, amelyet most, 2024-ben az Önök jelenlétében tudunk átadni.
Mielőtt a művet néhány szóval méltatnám, hadd mutassam be röviden a neves szerzőt. Dr. sc. Lábadi Károly az egykori Jugoszláviában, Bácsgyulafalván született 1950. február 15-én. Itt kezdte elemi iskolai tanulmányait, Szabadkán érettségizett, abban a gimnáziumban, melynek falai között egykor Kosztolányi Dezső és Csáth Géza is tanult. Ez a térség volt számára a kiröpítő fészek. Egyetemi tanulmányokat folytatott Újvidéken. Itt ismerte meg feleségét, és itt ébredt rá arra, hogy milyen fontosak a magyar nép által megőrzött szellemi és tárgyi emlékek. Tanulmányait Pécsett folytatja, majd a Debreceni Egyetemen PhD fokozatot szerez néprajztudományból (1997), Zágrábban pedig DSc akadémiai doktori fokozatot humán tudományterületről, néprajztudományból (2006).
1971-ben a Drávaszögbe kerülnek, amely választott szülőföldje lett, s kutatásainak legfőbb színtere. Népköltészeti gyűjtésbe kezd, így ismeri meg a Drávaszög, Szlavónia és Horvátország magyar szórványainak életét. Neki köszönhető, hogy a Drávaszög és magyarsága a népélet, a művelődés- és egyháztörténet tekintetében a Kárpát-medence egyik legjobban feltárt kistája lett. Ugyanakkor szülőföldjéről sem feledkezett meg: több tanulmányban és önálló kötetekben foglalkozott Bácsgyulafalva történetével, néprajzával. Tevékenységének eredményeként tudományos alapossággal megírt, mintegy félszáz könyvben, több tucatnyi tanulmányban, ezernél több, kisebb lélegzetű cikkben tárta fel és népszerűsítette azokat az értékeket, melyek az egyre fogyatkozó horvátországi, drávaszögi magyarság ismeretéhez nélkülözhetetlenek. Tudományos tevékenysége nemcsak a horvátországi magyarság, hanem az összmagyarság szempontjából is fontos mérföldkő.
Kutatómunkája mellett múzeumszervező tevékenysége is jelentős, hiszen a laskói, a várdaróci múzeumi gyűjtemények létrehozása az ő és a hitvese, Lábadiné Kedves Klára nevéhez köthető. A szerb–horvát háború idején az anyaországba költözött. A pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzkutatója lett, majd a gödöllői Városi Múzeum munkatársa, igazgatóhelyettese, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója.
Nyugállományba vonulásáig (2012) a gödöllői Szent István egyetem tanára, Eszéken a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető professzora. Alapító főszerkesztője volt az Acta Hungarica Universitatis Essekiensis kiadványnak, valamint alapító főszerkesztője a Rovátkák horvátországi magyar tudományos és művészeti folyóiratnak. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy Dr. sc. Lábadi Károly több évtizedes munkássága során hatalmas értékeket mentett meg, és helyezett el népcsoportja és az egyetemes magyarság szellemi asztalán.
Mint említettem, Szerzőnk az „Év Könyve” díjat kapta 2023-ban a „Hercegszöllős és zsinata” című munkájáért. E kötet címe pontosan lefedi és leírja a benne foglalt tartalmat. Átfogó képet kapunk benne a horvátországi Eszék- től mintegy 20 km-re, az Eszék-Baranya megyében lévő Hercegszöllősről (Knezevi Vinogradi) és az itt tartott, 16. századi, híres kánonalkotó zsinatról. Ennek a zsinatnak a kánonai (csak a jelen helyzetünkből esetleg adódó félre- értés elkerülése miatt mondom, ezek nem a zenéből ismert kánonok), mint az egyház rendjét szabályozó törvények, hosszú időre meghatározták a később Dunamelléki Református Egyházkerületnek nevezett részegyház gyülekezeteinek életét. A Szerző, felsorakoztatva szinte teljes tudományos eszköztárát, a település-, a gazdaság-, a társadalom-, az egyház-, és kultúrtörténet területeit bejárva mutatja be Hercegszöllőst és környékét. A községben tartott több zsinat közül országosan is kiemelkedő jelentőségű a könyvben tárgyalt, 1576. augusztus 16-án és 17-én tartott zsinat. E zsinaton a Szerémség és Baranya mintegy negyven református lelkipásztora és az egyéb meghívottak irányt és medret szabtak a török uralom által szétzilált egyházi és társadalmi életnek, tételekbe, törvénycikkekbe foglalva a kívánatos hitvallási rendet és a követendő etikai irányvonalat. Ez a kánongyűjtemény nagy hatással volt a helvét irányú reformáció későbbi kánonalkotó tevékenységére is. Ezek a már határozottan református szellemű kánonok Articuli Consensus Christianorum Ecclesiarum quibus Universitas Fratrum subscripsit Hercegszölősini MDLXXVI. Dies 16 et 17 Augusti címen új korszakot nyitottak a szeremségi és baranyai magyarok életében. Csak egyik tételét idézem most: „Azt akarjuk, hogy minden tanító (azaz: lelkipásztor) ne csak prédikáljon, hanem a gyerekeket a keresztyénség fundamentumára (azaz: alapjára) és a hitnek ágazatira tanítsa.” A könyvet a Hercegszöllősi kánonok horvát nyelvű fordítása, valamint dokumentumértékű fényképek is gazdagítják.
A „Hercegszöllős és zsinata” című, tartalmas kötetével Dr. Lábadi Károly nemcsak egy történeti tájegységet mutat be, hanem a 16. századi magyar reformáció fontos társadalmi, egyház- és művelődéstörténeti eseményének is méltó emléket állított szép kiállítású, tartalmas könyvével. Köszönet érte.
Vladár Gábor
A méltatás 2024. április 28-án hangzott el a fóti református templomban, az Északpesti Református Egyházmegye kórustalálkozója keretében.
Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten
Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.
Süti (cookie)
A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.
Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:
Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie
A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.
Állandó vagy mentett cookie
Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.
Belső és külső cookie-k
Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.
Cookie beállítások
A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.
A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.
Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.
Webjelző (web beacon, web bug)
A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.
Süti és webjelző kontra adatvédelem
A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.