A kosara üres
A kiadvány 63 oldalon, kronologikus szerkezetben, 9 fejezetben mutatja be a magyar történelmet, végül egy színes tablóval zárul, ahol a legnagyobb magyar felfedezések, sporteredmények, filmek, híres emberek is helyet kaptak. Egy-egy korszakra 6 oldalt szántak a szerkesztők. A könyvhöz tanári kézikönyv is készült, mely a református tananyagtár oldaláról letölthető.
Belelapozva a kiadványba elsőként a színes világa ragadja el az olvasót. A történelem számos részletét fordították le a rajzos illusztrációk nyelvére a Digitális Legendárium Kft. grafikusai. A bemutatott 9+1 történelmi korszakhoz 10 tabló készült, amelyek a korszak meghatározó szereplőit és eseményeit mutatják be. A kollázsok technikájánál igyekeztek figyelembe venni a korszakra jellemző stílusokat, a krónikaillusztrációktól egészen a plakátokig.
A fejezetek szerkezete három részre tagolható. Minden rész előtt bevezetésként egy idővonal látható, amelyen a korszakokat egy embléma jeleníti meg. Az idővonal korszakról-korszakra bővül egy szimbólummal, míg végül a 10. fejezet előtt lesz teljes. A könyv hatodát kitevő áttekintés így tízszer ismétlődik, miközben alig közöl új információkat. Bár ötletesek a rajzok, talán elég lett volna összefoglalásképpen egyszer megjeleníteni a teljes grafikát.
Felütés. Ezután következik egy egyoldalas „felütés”, amely tartalmazza a korszak emblémáját, a fejezetcímet, egy versrészletet, illetve QR-kódot, amely a fejezethez készült videóhoz vezet. A fejezetek előtt álló oldalpár elsőre talán üresnek, tartalomszegénynek tűnhet, ezen valamennyit enyhít az oldalakhoz kapcsolódó videó, amely szűk 2 percben digitális animációval nyújt bevezetést a korszakba.
Tabló. A fejezetek 3–4. oldalán színes tabló mutatja be a korszakot. A rajzolók a fontosabb eseményeket képregényszerűen, festmények, rézkarcok, fényképek újrarajzolt másolataiként helyezték el az oldalpáron.
Természetesen a rajzok és kiemelt részletek közötti válogatás önkényes, ami egyébként is a történelem sajátossága – Robin G. Collingwood szavával „olló-ragasztó” történelem. A kiemelt események közötti válogatás a szerkesztési elveket, a három szerző és a rajzolók preferenciáit tükrözik. Ugyanakkor a kötet arányosan válogat a különböző típusú információk között. A fő narratívához tartozó események (politika- eseménytörténet) mellett a tankönyvekből kevésbé ismert kultúr- és művelődéstörténeti érdekességekkel igyekeznek a szerzők színesíteni a kiadványt.
Érdekességek. A fejezetek 5–6. oldalán egy-egy rajzhoz fűződő kommentárok formájában olvashatjuk a könyv ún. „törzsszövegét”. Jellemző ezekre a kísérőszövegekre, hogy előtérbe helyezik a kultúrtörténeti érdekességeket, a művelődéstörténeti összefüggéseket, ami az összeállítás legegyedibb, legsajátosabb része. Arányosan jelennek meg a református történelem lényegesebb epizódjai, mint a gyászévtized, vagy a koncepciós perek említése.
Jól sikerültek a témákhoz kapcsolódó kérdések, amelyek a gyerekeket további kutatómunkára, digitális-eszközhasználatra, kreatív gondolkodásra ösztönzik. A kérdésekhez már a három nagy egységre (ötlettár–érdekességek–feladatok) épülő tanári kézikönyv és online feladattár van a segítségünkre.
A feladatok közül ki kell emelni, a lakóhely felfedezésére a történelem és a személyes történelem összekapcsolására irányuló kérdéseket, amelyek a diákok környezetének megismeréséből kiindulva vezetnek el történelmi problémák megfogalmazásához. Példaként két feladatot említek: „Ma leginkább a világháborús emlékművek tetején találkozhatunk turulmadárral, ami a magyarok hadijelvénye is volt. Lehet, hogy a te lakóhelyeden is van ilyen emlékmű? Nézz utána!” (8. oldal) vagy „Tervezz útvonalat otthonodból Trau szigetére! Mennyi idő alatt érnél ma oda?” (15. oldal).
Számos hasonló feladatötlet található még a könyvben, amelyek lehetővé teszik az IKT-eszközök funkcionális használatát is, azaz a digitális technológiát nem öncélúan építik a tanulási folyamatba. (Pl. Julianussal az úton, 10. oldal).
Az érdekességek címke alatt azokat az oldalpárokat találhatjuk, amelyek a tablók részleteit emelik ki, megemlítve több kultúrtörténeti érdekességet, információt, sőt, találó válogatásban anekdotákat is.
A kérdések és a magyarázatok főként a frontális tanári munkát segítik, ugyanakkor sok ötletet kaphatunk belőle arra, hogyan tegyük színesebbé, érdekesebbé egy-egy történelmi korszak bemutatását. A könyv erőssége, hogy feladatai által a tanulók világának ismert szimbólumaira, az általuk használt eszközökre építve nyújt kedvcsináló bevezetést a múltba, és köti össze a jelen világot a történelmi korszakokkal.
Juhász Zoltán András
A recenzió eredeti szövege az Újkor.hu internetes portálon olvasható.
